Emberi történetek – A jótett körbejár

„A jótett körbejár” – mondta egyszer egy interjúalanyom, aki pár ezer forinttal a zsebében hagyta el az országot, hogy Angliában új életet kezdjen, majd tíz évvel később világkörüli útra induljon.

 

Az élet pedig őt igazolja.

Háromnapos vásár, minden nap tizenkét óra meló, úgy nézünk ki a végére, mint a zombik. Még elbontjuk a standot, összepakoljuk a felszereléseinket, hogy másnap korán reggel ismét útra kelhessünk. A lakókocsival egy mező szélén parkolunk, míg Sanyi elvégzi az utolsó simításokat, addig előremegyek, hogy megsétáltassam és megetessem a kutyákat. Este 11 óra, alig várjuk, hogy elcsigázottan ágyba bújhassunk. Sanyi dúl-fúl, mikor megérkezik. Defektes a bal első kereke a furgonnak. Már csak ez hiányzott. Vasárnap éjszaka Svájcban, minden zárva, ki tudja milyen állapotban van a pótkerék, csak egy régi emelőnk van, talán el sem bírja a kocsit, ez pedig holnap reggelre talán teljesen leereszt. El tudunk-e egyáltalán jutni a legközelebbi benzinkútig vagy bármilyen szervizbe?

Tőlünk nem messze egy idős, őszszakállú német bácsi parkol öreg Mercedes furgonjával. Ő is vásáros, körhintás, szintén a mező szélén tervezi tölteni az éjszakát. Talán tud valami tippet adni, gondoljuk, és tanácsot kérünk tőle, mitévők legyünk. Azonnal jön, szemrevételezi a kocsit. Ezzel meg se próbáljunk elindulni – mondja –, keltsük fel korán reggel, megpróbál segíteni.

Másnap reggel még épp csak ébredezek, amikor hallom, hogy már tesznek-vesznek az autó körül. Mire borzas fejjel, az álmosságtól félig csukott szemekkel kimászok a kocsiból, már a furgon körül sürgölődnek. A bácsi átveszi a munkásruháját, előpakol a kocsijából egy egész szerszámoskamrát és aláfekszik a kocsinak. Szakértő mozdulatokkal babrál a kocsival, autó megemel, kerék leszed, szemrevételez-magyaráz-instruál, pótkerék elő, csavarokat meghúz, autó leenged. Még néhány jótanács, és már pakol is el és öltözik vissza a tiszta ruhába.

„Nem tudom, mivel tudnám meghálálni a segítségét.” – mondja neki Sanyi.

„Nem kell semmivel meghálálni. Legközelebb majd valaki velem tesz jót.” – legyint a bácsi. Elköszön, beül a furgonjába és elhajt.

Még a nevét sem tudjuk.

Hát, így megy ez. A jótett valóban körbejár.

 

Kövesd a blogot a Facebookon is!