A magyar, aki hazamenne, és a német, aki magyar lenne

Érdekes, hogy néha hónapok telnek el anélkül, hogy magyarokkal találkoznánk, máskor meg egy tucattal futunk össze néhány nap alatt. Így volt ez Germersheimben is. Német település, de talán a tipikusnak gondolt német arcból látni errefelé a legkevesebbet. Van itt mindenféle náció, persze, hogy magyar is akad bőven. Nem mindig van időnk hosszan eldiskurálni velük, de…

Amikor már a nejlonzacskót is kimosod – (műanyag)tudatos július 4. hét

Lassan véget ér a műanyagmentes július. Nem mondhatnám, hogy bánom. Erre a hétre nem sok bevásárlás jutott, de volt sok más tanulság. Műanyagtudatos július 4. hét.   Hétfő Férjem megy vásárolni. Sikerül elhoznia (textilzsákban!) az utolsó kenyeret és két száraz péksütit. Éljenek a vidéki kisboltok és a csodás választékuk! Büszkén meséli, hogy csak előre csomagolt…

A változás te vagy! – (műanyag)tudatos július 3. hét

Fogyatkozó türelem, bútorfelújítás, átalakuló étkezés, és persze néhány baki. Ilyen volt a (műanyag)tudatos júliusom harmadik hete. Az első hét beszámolóját itt tudod elolvasni.  A másodikat pedig itt.  Hétfő Nagyrészt munkával és kávézással telik a nap. A kávét természetesen csészéből iszom. Erről jut eszembe: múltkor néztem egy mesefilmet, amiben az egyik szereplő bement a saját irodájába,…

„Hát ez szívás!” – (műanyag)tudatos július 2. hét

Műanyagmentes július. Tök jó! Nekem viszont nem az a célom, hogy egy hónapig véletlenül se kerüljön műanyagcsomagolás a háztartásba, hanem, hogy megvizsgáljam, miként tudom a mindennapjaimat hosszú távon úgy átalakítani, hogy az minél kevesebb szeméttermeléssel (és úgy általában környezeti terheléssel) járjon, a bevásárlás pedig ne váljon egyfajta hobbivá. Az előző hét remekül sikerült, lehetett rá…

„Kezd feltárulni élőhelyem sokszínűsége” – (műanyag)tudatos július 1. hét

Elkezdődött a műanyagmentes július, amit én átkereszteltem tudatos júliusra. Első hét.    Hétfő Kánikula. Kiülök a kertbe élvezni a napsütést. Elég kellemes időtöltés ez így hétfő délelőtt. Ha mindenki megtehetné, hogy ne járjon be minden nap melóba, valószínűleg már azzal sokat tennénk a környezetért. Mennyivel kevesebb autóhasználat, mennyivel kevesebb dugó! Mennyivel kevesebb szirszart vennének meg…

(Műanyag)tudatos július – Csapjunk a lecsóba!

Elkezdődött a műanyagmentes július és elözönlötték a Facebookoldalamat az ezzel kapcsolatos hírek. Úgy látom szép számmal csatlakoztak a kezdeményezéshez az ismerőseim. Hurrá! Éljen a kritikus tömeg! Én viszont átkeresztelem a projektet „tudatos júliusra”. Mi az a műanyagmentes július? Nem, ez nem arról szól, hogy egy hónapig nem nyúlsz hozzá semmihez, ami műanyag, és nem is…

Itt kajamaradékkal mennek a buszok! – levelet kaptam Svédországból

Igen, Svédországról beszélünk. De mintha fényévekre volnánk tőle. Szelektíven gyűjtünk, bioszappant gyártunk, nem kérünk műanyagzacsit a boltban. Megtesszük, ami tőlünk telik, de úgy érezzük, hogy árral szemben úszunk, mert a rendszer nem segíti azt, hogy fenntartható módon éljünk. Én legalábbis ezt érzem idehaza. Ám ez nem mindenhol van így, de erről valahogy keveset hallunk, olvasunk….

„Itt a balhét büntetik, Magyarországon a hajléktalanságot”

Berlinben él hat éve, de szerinte ez nem is egy város, hanem egy szociális és művészeti projekt. Foglalkozott már menekült gyerekekkel éppúgy, ahogy elit iskola tanulóival, de ügyfelei között voltak erdélyi hajléktalanok és prostituáltak is. Szikra Csaba interkulturális pedagógus, krav maga instruktor, szociális munkás. Amikor először találkozunk, Csaba szociálpedagógiai vezető egy nemzetközi elit iskolában, ahová…

A biológus, aki otthagyta az MTA-t és gerillakertész lett vidéken

Szemébe nézett egy pajzstetű és megváltozott az élete. Tudományos munkáját hagyta ott, hogy inkább a kiskertjét gondozza Kecskeméten. Metszőollóval vágja a füvet, imádkozó sáskákkal hadakozik, a tarack megleckézteti, a paradicsomot pedig egy „intelligens lénynek” tartja. Környezeti katasztrófa felé rohanunk, szerinte mégis érdemes küzdeni, de először meg kell tanulnunk másként tekinteni a világra. Fetykó Kinga biológus,…

Újévi fogadalmak helyett: hálaadás

Hálát adok a tavalyi évért, azért, hogy ennyire kevés nehézséggel kellett szembenéznünk az azt megelőző évhez képest. Hálát adok azokért az értékes emberekért, akiket az elmúlt évben megismertem, vagy akiket újra felfedeztem az életemben. Hálát adok azokért a pillanatokért, amiket már akkor is értékelni tudtam, amikor éppen történtek. A reggeli kávéért a hegyek között. A…

123