5+1 legjobb dolog a furgonlakólétben

Az egyik barátnőmmel sétáltunk, amikor nekem szegezte a kérdést: na mesélj, milyen volt? (A kérdés röviden arra vonatkozott, hogy meséljek arról, mi minden történt velem azóta, amióta legutóbb találkoztunk)

„Hátőőő…” – körülbelül ennyit sikerült hirtelen kinyögnöm, miközben gyorsított lejátszásban elkezdett lepörögni lelki szemeim előtt az elmúlt egy év, és azon töprengtem, hogyan tudnám néhány mondatban összefoglalni a lényegét annak, hogy tulajdonképpen új életet kezdtem, kocsiban élek, majdnem egész évben úton vagyok, és szinte semmi sem olyan az életemben, mint korábban volt.

Ha ezt megpróbálod egy szuszra előadni, akkor körülbelül a következő eredményre számíthatsz:

Szerencsére az előbb említett barátnő esetében egy olyan ritka embertípusról van szó, akit valóban érdekel a válasz, ha már feltett egy kérdést, úgyhogy zavaromat látva kisegített szorult helyzetemből. „Jó, akkor mondj egy dolgot, ami a legjobban tetszik az új életedben!”

Na, erről van szó, kéremszépen, köszönöm a kérdést, így legalább már van mibe kapaszkodni! És bizony, egy ilyen kérdésre nem illik csípőből odalökni valami begyakorolt sablonválaszt, például, hogy „rengeteg szép helyen jártunk”. Nem. Egy ilyen kérdésre jól átgondolt, a valóságnak leginkább megfelelő választ kell adni.

mindenkilaci – útikalauz furgonlakóknakFacebookon is

Éreztem, ahogy dolgozni kezd a processzor, ahogy felbukkantak elmémben az emlékek, helyszínek, érzések és hangulatok, majd ahogy egyetlen jól körülhatárolható gondolat testet ölt és szavakká formálódik az ajkaimon. Megvallom, a válasz, ami végül kibukott belőlem, önmagam számára is meglepetést okozott, hiszen ezt így még sosem gondoltam végig korábban.

A beszélgetés végére egy egész szép kis lista kerekedett azokból a dolgokból, amiket a legjobban szeretek a furgonlakólétben, és ezt a listát most megosztom veletek is.

1. Felszabadultság

Amikor a barátnőm arra kért, hogy mondjak egyetlen dolgot, ami a legjobban tetszett az elmúlt évben, akkor valami olyasmit sikerült megfogalmaznom, hogy az a fajta felszabadultság volt a legjobb, amit az utazás során megtapasztaltam. Az, hogy kiszakadtam egy adott közegből, leráztam magamról olyan elvárásokat, amiknek korábban úgy gondoltam, hogy meg kell felelnem, és magam mögött hagyhattam olyan rutinná váló feladatokat, amelyek már nem jelentettek kihívást vagy örömet számomra.

kep7

Naplemente Querfurtban

Írtam, ha valami gondolkodóba ejtett, fotóztam, csak úgy, a magam örömére, mindenféle elvárásoktól mentesen. Rég tettem ilyet, és már majdnem elfelejtettem milyen érzés is ez. Valamit csupán azért csinálni, mert nekem jól esik.

2. Az alkotó idő

Mivel nem volt minden pillanatom beosztva, minden energiám kötelező (és nem mindig örömet okozó) feladatokra elfecsérelve, ezért ismét lett szabadidőm. Olyan szabad időm, amit elmélkedéssel és alkotással tudtam megtölteni. Az alkotás jelen esetben persze nem azt jelenti, hogy valami külső mérce szerint művészi értéket teremettem, hanem hogy a felszabaduló energiáimat a szabad időmben olyan dolgokba tudtam fektetni, amelyekről úgy éreztem, hogy előrébb visznek és amellyel önmagamat erősítem. A szabad idő és a felszabaduló energia hozza magával azt a fajta elmeállapotot is, amely képessé tesz arra, hogy újra rácsodálkozz a világra, hogy megragadva legyél a dolgok által.

3. Jelenlét

Márpedig ha hagysz arra időt és figyelmet, hogy megragadva légy a dolgok által, akkor sokkal intenzívebben éled meg a jelen pillanatot is. Ehhez persze nagyban hozzájárul az is, hogy úton vagy, tehát a folyton változó környezetnek köszönhetően folyamatosan egyfajta készenléti állapotban leledzel, ugrásra készen figyeled a körülötted zajló eseményeket (legyen az csak a falevelek mozgása az ágon). Figyelővé válsz.

4. A természetközeliség

Az egyik legnagyobb élmény volt számomra, amikor leparkoltuk valahová egy éjszakára és másnap az ajtót kinyitva a fenyves fogadott, a friss levegő, az erdő meg nem ragadható atmoszférája. Az ősnyugalom. (Most azt persze felejtsük el, amikor koszos-büdös parkolóban ébredtünk). Valahogy, amikor benne vagy a természetben, és ehhez nem kell sok, elég ha besétálsz a pipacsok közé a mezőn és figyeled egy dongó dünnyögését, akkor a hétköznapok feszítő gondjai jelentőségüket vesztik. Könnyűvé válik az élet. Ilyenkor valahogy a „vissza a természetbe” tűnik az egyedüli logikus filozófiának.

14066339_1758069947794170_6542273800704433626_o

Reggeli kilátás

5. Járatlan utakon

Hazatérve nem kellett sok idő, hogy elfogjon az ismerős érzés, elég volt néhányszor bemenni a városba ügyeket intézni: a menetrendszerűség unalma. A menetrend szerint késő busz. A menetrend szerinti dugóban állás. A menetrend szerint nem túl udvarias eladó a boltban. A menetrend szerint egymás után következő események, hogy mindig tudod, mire számíthatsz és nem érnek meglepetések. Amikor A-ból B-be el kell jutnod, és a két pont között megtett út során az idő csak elmúlik és nem telik meg tartalommal. Már ha nem töltöd meg te magad, például hírek olvasásával. Szóval ez az a pont, ami nem arról szól, ami jó volt, hanem aminek a hiánya volt jó az utazás során.

+1 Nincs fürdőszoba…

… sem konyha vagy nappali. És ez jó? Őszintén megvallva, ha megszokod, akkor remek! A helyzet ugyanis az, hogy én bizony nem vagyok egy ősanya típus, sem a háziasszonyok non plus ultrája, úgy általában nem izgatnak különösebben az olyan „tipikusnak” mondott „nőcis” dolgok, mint a körmeim festegetése, a lágyító balzsam belemasszírozása a hajamba, a rucivásárlás és egyéb haszontalan elfoglaltságok. És valamiféle múltszázadból visszamaradt csökevényes gondolkodás következtében általában ilyen „női dolognak” számít állítólag a takarítás is. Szerencsére nem nálunk. Tehát amikor hazaértünk és szembesültem a ténnyel, hogy nem ártana egy nagytakarítást tartani a lakásban, akkor döbbentem rá, hogy mennyire jó volt, hogy utazás során nem kellett ilyen apróságokkal foglalkoznom. Hiszen ha a lakókocsiban kezd eluralkodni káosz, akkor is nagyjából fél óra alatt hipp-hopp rendet csapunk, a kempingben pedig tisztára súrolt fürdőszoba vár, nem szükséges a vízkövet kapargatnom a csempéről és a zuhanytálcából.

Egy pont, ami itt most nem kap helyet: az utazás

Magam is csodálkoztam, hogy a felsorolásból kimaradt maga az utazás, illetve a kalandos helyszínek felsorolása, de rájöttem, hogy ez valójában nem egy külön pont, hanem az előzőekben felsorolt pontok alapja, alfája és omegája. Persze a cél hosszútávon az lenne, hogy bármilyen élethelyzetben is vagyunk, akár utazunk, akár otthon tesszük a dolgunkat, képesek legyünk néha megállni, és megtalálni a valóságnak megfelelő választ arra a kérdésre: mit szeretsz legjobban az életedben?

 

Kövesd a blogot a Facebookon is!