• Home
  • /
  • merengő
  • /
  • Kérdések, amiket fel kell tenni egy vegának

Kérdések, amiket fel kell tenni egy vegának

Vannak kérdések, amiket mindenképp fel kell tenni egy vegának/vegánnak. Nemcsak azért, mert ezek a kérdések fontosak és a kérdezőt őszintén érdekli a rájuk adott válasz (valójában nem), hanem mert vega/vegán ismerősünknek biztosan nem tette fel még soha senki ezeket (valójában de), mint ahogy valószínűleg bizonyos tudományos tényekről sem hallott még.

Tizenöt éve vegetáriánus vagyok és még mindig élek. Tudom, vannak, akik szerint ez orvosi csoda. Már ha abból indulok ki, hogy állításuk szerint ők „biztosan nem tudnának hús nélkül élni”, meg hogy „az embernek szüksége van a húsra”, hiszen a disznónak gumós a zápfoga, és ugye az embernek is, a disznó pedig mindenevő. Na szóval érted, nem? Meg egyébként is, mi van a nyomelemekkel és a sikítozó növényekkel?

Muti mit eszel!

Nem volt ám mindig ilyen könnyű a vegák és vegánok élete, mint manapság, amikor lépten-nyomon vintage-vega bisztrókba és eco-cafékba botlik az ember, amikor már nem csak számos világsztárt, de a tudományt is a hátunk mögött tudhatjuk. Sorra jelennek meg a cikkek és tanulmányok arról, hogy ha nem is állunk le teljesen a hússal, de fogyasztásának mértékét mindenképp érdemes volna csökkenteni. Nem csak a koleszterin meg a szívinfarktus miatt, hanem úgy általában, ha az emberiség túl akarja élni a következő néhány évtizedet. De ne riogassunk a világvégével, ez ugyanis a legkevésbé erről szól.

Tény, hogy egyre elfogadóbb a környezetünk a különböző „hóbortokkal” szemben, egyre ritkább, hogy valaki a szívéhez kap, ha fény derül táplálkozási anomáliánkra, de azért még mindig számolni kell azokkal, akik egyszerűen képtelenek elmenni emellett szó nélkül. Persze puszta jó szándékból.

Ruhád is milyen?

Lelepleződésünk esetén négyféle reakcióval számolhatunk, vagyis négyféle embertípussal találkozhatunk… elnézést, pontosítok, öttel (figyelj, ez már hárommal több kategória, mint ha introvertáltakra és extrovertáltakra osztanám az emberiséget!). Az egyik ugyanis olyan ritka, hogy majdnem kifelejtettem. Ők azok, akik szó nélkül tudomásul veszik vegaságunkat. Van a második, szintén igen ritka eset, amikor a kérdezőnek valódi érdeklődés csillog a szemében. Ő tényleg meg akar érteni téged.

A harmadik típusba azok tartoznak, akiket ez egyfajta megoldandó feladat elé állít. Vendégségben például komoly aggodalmat okozhatsz házigazdádnak, hiszen micsoda szégyen lenne számára, ha pont az ő házában halnál éhen! De nincs gond, hiszen a húsleves levét azért kikanalazod, nem igaz? Ez valójában a kedvesség egy fajtája, csak helyén kell kezelni.

Kövesd a mindenkilaci blogot Facebookon is!

A negyedik típusba kerülnek azok, akiktől biztosan hallasz egy remek vegás viccet. Például, hogy a szalonna nem is hús, úgyhogy nyugodtan megeheted. Vagy: Hogy hal meg a vegetáriánus? Hát fűbe harap.

Az ötödik típus sokfélének tűnik, de valójában egy: akit a te vegaságod valamiért felbosszant, aki ezt a személye és világnézete elenni támadásként éli meg, és nagy eséllyel meg akar győzni arról, hogy te alapvetően hülye vagy, és ehhez egészen tudományosnak tűnő érveket is felsorakoztat. Jön az omegahárom, meg az ilyen-olyan zsírok és csak úgy záporoznak a vitaminnevek.

Még szerencse, hogy a tízmillió táplálkozástudományi szakember országában élünk!

Aztán jön a vizsgáztatás. Szóval vega vagy? És bőrruhákat hordasz? Nem? És a textil? Miért nem viselsz csak tiszta gyapjúholmikat, hiszen a textilipar brutálisan környezetszennyező? Hiszen ha vega vagy, akkor rögtön a te válladat nyomja az egész világ megmentésének felelőssége.

Helló röfi!

Már sokszor megtudtam azt is, hogy az én vegaságom valójában teljesen felesleges, hiszen „azokat” az állatokat így is, úgy is leölik.

Gyakran bejön a nagyipari kontra háztáji kérdése is, bár nem mindig úgy, ahogy azt az ember várná. Egy kommentvitában például egy leányzó kijelentette, hogy egyrészt a vegaság baromság, másrészt azt ecsetelte, hogy a vidéki disznóvágás barbárság! Hiszen ott nyakon szúrjak és kivéreztetik szegény malacot! Ő a maga részéről inkább megveszi a boltit, mert azzal nem járul hozzá állatok brutális kínzásához… Ne is menjünk bele, hogy mi a probléma a nagyipari állattartással a levágott csőrű, felállni képtelen, felhizlalt csirkéktől kezdve, a ledarált csibéken át a törött lábbal hajtott marhákig. És igen, tudom, hogy a boltban megvett tejtermékek is egy iparnak a termékei, és az állatoknak ez is szenvedést okoz. Ezért is kérik rajtam számon, hogy ha már vega vagyok, akkor miért nem vagyok vegán. Más kérdés, hogy hol tartok az úton, amit kijelöltem magamnak. Bár ezt általában nem kérdezik.

Phoebe a Jóbarátokból azt mondja, nem eszik olyat, aminek arca van. Az egyik vegetáriánus ismerősöm meg azt, hogy ő azért nem eszik csirkét, mert nem lenne képes elvágni egy csirke nyakát. Van, aki úgy véli, ha csökken a kereslet, csökken a kínálat is. Hát így. Én speciel tisztelem az öregasszonyt Szabolcsban, aki felneveli, szeretgeti, megsiratja a malacát, majd alá tartja a lavórt, hogy felfogja a vérét. Egy évig eszi aztán a húsát. Még a fülét is elropogtatja. Persze jobb lenne, ha inkább a sarki delikátban venné meg a csicseriborsófasírtot, de ne legyünk telhetetlenek!

Kérdezz! Megfelelek?

Engem nem érdekel, hogy ki mit csinál. Otthon a négy fal között, ugyebár. Ám mivel úgy tapasztaltam, hogy mások viszont kifejezetten érdeklődnek a táplálkozási szokásaim és a hűtöm tartalma iránt, nekik megkönnyítem a dolgukat.
Íme a kérdések, amelyeket fel kell tenni (illetve gondolatok, amelyeket meg kell osztani), ha egy vegánnal vagy vegával találkozunk, akkor is (főleg akkor!), ha a válasz valójában nem is érdekel minket.

1. Azért nem eszel húst, mert sajnálod az állatokat?

2. De ezeket az állatokat akkor is megölik, ha te nem eszed meg őket.

3. De az ember mindenevő!

4. Tojást eszel, tejet iszol?

5. Halat sem eszel?

6. De akkor mit eszel? (Tipp! Kezd el felsorolni, hogy miből áll a heti menüd, és azt is részletezd, hogyan készíted el az ételeket.)

7. És van rajtad bőr? (mármint ruhaügyileg)

8. Hogyan pótlod a vitaminokat és ásványi anyagokat?

9. Nem hiányzik a hús? Én biztos nem bírnám ki nélküle.

10. De a növények is éreznek, nem?

+1 Ne feledkezzünk meg a viccekről sem, illetve, ha igazán átütő sikerre vágyunk ismerőseink körében, akkor osszunk meg Facebookon a témába vágó képeket és mémeket is, például a sikítozó növényekről, vagy a káposztáról, ami tovább élhetett volna, ha egy gonosz vega meg nem eszi.

Ui.: Ez a cikk nem a húsevés ellen, hanem a teljesen felesleges kérdések miatt született meg.

UUi.: A kezdőképen nem vértől, hanem lekvártól maszatos száj látható.

 

Követed már a blogot? Katt ide