Érdekes, hogy néha hónapok telnek el anélkül, hogy magyarokkal találkoznánk, máskor meg egy tucattal futunk össze néhány nap alatt. Így volt ez Germersheimben is. Német település, de talán a tipikusnak gondolt német arcból látni errefelé a legkevesebbet. Van itt mindenféle náció, persze, hogy magyar is akad bőven. Nem mindig van időnk hosszan eldiskurálni velük, de…
„Elmúlt ez a nagy, közösségért való aggódás belőlem” – magyar élet dupla műszakban Hollandiában
Horváth Edittel Amszterdamban, egy étteremben találkozunk, ahol dolgozik. A munkatársai lassan elszivárognak, az utolsó vendég után beteszi az ajtót. Zárás után még van egy jó órányi munkája. Mosogat, takarít, előkészíti az éttermet a másnapi nyitásra. Ő marad utoljára. Nem ritka eset. „Maradáspárti voltam. Azt gondoltam, hogy kellő kitartással hosszútávon Magyarországon is lehet boldogulni. Nagyon jó…
Amikor rájössz, hogy az életed belefér egy táskába…
Arra gondolt, hogy esetleg pap lesz, majd az élet az ápolói pálya felé sodorta, de végül a szabadságvágy győzött és bringásfutár lett Bécsben. Rendszeresen önkénteskedik, mások által kidobott kajákat eszik, néha pedig világgá megy, hogy fejlessze a jellemét. Gyalogolt 5300 kilométert a Caminon, az utóbbi fél évben pedig végigaludta a világot idegenek kanapéján. Így is…
Két év alatt külföldön élő magyar lettem, aki fogja be a pofáját
Vitába keveredtem. Hol máshol, mint a cicaharcok arénájában, a virtuálgladiátorok élet-halál harcában: Facebookkommentben. A vértelen vita vége nagyjából az lett, hogy jobb lenne, ha aktuális magyar társadalmi kérdésekben inkább nem mondanék véleményt. Hogy miért? Mert külföldön élő magyar vagyok. Tehát ez az új címkém. Úgyhogy a nevem: kuss. Mert aki külföldön élő magyar, az nem…
„Az én pénzemen ne ragasszák tele az országot gyűlölködő plakátokkal”
Szavíra Marokkó déli részén található halászváros, a turisták kedvelt üdülőhelye. Itt télen is kellemes, húsz fok körüli a hőmérséklet, a lemenő nap lágy fényében sirályok köröznek felettünk, gőzölög a mentatea az asztalon. Épp így ült itt egy évvel ezelőtt Kiss Eszter egy kávézó teraszán, amikor szöget ütött fejében a gondolat: tudna itt élni. Nem sokkal…
„Nincs jobb vagy rosszabb kultúra, csak más”
Klárával a hollandiai Winschotenben futottunk össze egy vásár alkalmával, és ő néhány percnyi ismeretség után boldogan mesélt nekünk hollandiai életéről. Az élet fintora, hogy miközben éppen „tombolt” a magyar-holland diplomáciai háború, Klára és párja, Martin, a legnagyobb egyetértésben, jóízűen ették a magyar lángost, és beszélgettek velünk a két ország közötti kulturális különbségekről. „Magyarországon tanító és…
Óceánparton, sátorban kezdett új életet
Megunva a szélmalomharcot, Gunyhó Kolos harminchat évesen döntött úgy, hogy elhagyja Magyarországot, és külföldön próbál szerencsét. Új élete nem kezdődött zökkenőmentesen, egy hátizsáknyi ruha és a gitárja volt minden vagyona, amikor Tenerifére érkezett. Kolos – habár sejtette, hogy ezzel a végzettséggel nem igazán lesz kelendő a munkaerőpiacon –, vallásbölcselet szakon végzett. El is vállalt később…
„Nem fogok attól félni, hogy mikor robbantanak fel.” – élet Belgiumban kismamaként
Egy évre tervezte, lassan hat éve él Belgiumban párjával, kislányuk is már itt látta meg a napvilágot. Hogyan indult a külföldi élet, milyen érzés a családtól távol gyereket nevelni, és hogyan élte meg a néhány hónappal ezelőtti robbantásokat, ezekről mesélt nekem Kata. „Magyar-etika szakon végeztem 2010-ben Egerben. Tanárnak készültem, fel is költöztem Pestre, hogy talán…
„Amikor lefekszel, tudod, hogy volt értelme a munkádnak.” – Új élet Belgiumban mínusz 30 euróból
Kaotikus tinédzserkor, élet Izraelben, visszatérés és útkeresés Budapesten, fotózás, egyetem, újrakezdés Hollandiban, majd vállalkozás Belgiumban. Hogy milyen értelmiségi melósként a porban térdepelni naphosszat, miért jó Belgiumban vállalkozni, és hogy élne-e újra Magyarországon? Ezekről is beszélgettünk Tamással. Tamás minden nap ötkor kel, hatkor már úton van a következő munka helyszínére. Ma viszonylag korán, este hétre hazaért,…