Itt kajamaradékkal mennek a buszok! – levelet kaptam Svédországból

Igen, Svédországról beszélünk. De mintha fényévekre volnánk tőle. Szelektíven gyűjtünk, bioszappant gyártunk, nem kérünk műanyagzacsit a boltban. Megtesszük, ami tőlünk telik, de úgy érezzük, hogy árral szemben úszunk, mert a rendszer nem segíti azt, hogy fenntartható módon éljünk. Én legalábbis ezt érzem idehaza. Ám ez nem mindenhol van így, de erről valahogy keveset hallunk, olvasunk….

„Itt a balhét büntetik, Magyarországon a hajléktalanságot”

Berlinben él hat éve, de szerinte ez nem is egy város, hanem egy szociális és művészeti projekt. Foglalkozott már menekült gyerekekkel éppúgy, ahogy elit iskola tanulóival, de ügyfelei között voltak erdélyi hajléktalanok és prostituáltak is. Szikra Csaba interkulturális pedagógus, krav maga instruktor, szociális munkás. Amikor először találkozunk, Csaba szociálpedagógiai vezető egy nemzetközi elit iskolában, ahová…

A biológus, aki otthagyta az MTA-t és gerillakertész lett vidéken

Szemébe nézett egy pajzstetű és megváltozott az élete. Tudományos munkáját hagyta ott, hogy inkább a kiskertjét gondozza Kecskeméten. Metszőollóval vágja a füvet, imádkozó sáskákkal hadakozik, a tarack megleckézteti, a paradicsomot pedig egy „intelligens lénynek” tartja. Környezeti katasztrófa felé rohanunk, szerinte mégis érdemes küzdeni, de először meg kell tanulnunk másként tekinteni a világra. Fetykó Kinga biológus,…

Újévi fogadalmak helyett: hálaadás

Hálát adok a tavalyi évért, azért, hogy ennyire kevés nehézséggel kellett szembenéznünk az azt megelőző évhez képest. Hálát adok azokért az értékes emberekért, akiket az elmúlt évben megismertem, vagy akiket újra felfedeztem az életemben. Hálát adok azokért a pillanatokért, amiket már akkor is értékelni tudtam, amikor éppen történtek. A reggeli kávéért a hegyek között. A…